Igazából Berlin nem olyan nagyon különbözik Budapesttől, és állandóan arról beszélnek, hogy ó nahát, a szovjet építészet, én meg mi mást válaszolhatnék, hogy ja igen, nagyon jó, nálunk is ilyen van, és akkor mindenki csak meglepetten aházik, már amikor nem hisznek amerikainak (wtf?). Jó, hogy az embernek nem kell azt néznie a sötét utcát, meg a metróban, hogy mi történik a háta mögött, és hogy megkéselik-e egy fürt paradicsomért, mindenki bízik a másikban, és ez jó. Én meg persze nem nőttem fel ahhoz, hogy egy ilyen csodás jóléti demokráciában éljek, múltkor csak 50 centet raktam a becsületkasszás újságos ládába, mert nem volt hatvanam, és nem fizettem a wc-s néninek, mert nem volt ott, és akkor minek is. Micsoda kicsinyek kelet-európai vagyok, félelmetes.
És itt is van fedél nélkül, kivéve, hogy az árústítónak North face kabátja van, és itt azt hiszem úgy hívják, hogy sommer in Berlin, és van egy fickó, aki állandóan azon a metrón van, amelyiken én, vagy nem tudom, mi van, szóval ennek a fickónak van egy rettenetesen cuki kutyája, ami mindig a szájában hordja az újságot, és megáll az ember előtt az újsággal, és néz a boci szemével. A múltkor nagyon sokan vettek tőle újságot, tegnap reggel viszont senki, csak egy öltönyös fiú, aki már reggel 8-kor sörözött. Ettől meg mindig azon gondolkodom, hogy ha már annyira bízik mindenki mindenkiben, vagy legalábbis a szokásaik ezt sugallják, és amúgy is, nincs szükség arra, hogy lopjanak, akkor miért nem adnak azoknak akiknek nincs?