Hiiumaa

(Észtország, üres tengerpart, naplemente, mini medúzák, az ép láb amit akartok.)


egyébként én egészen idáig azt hittem, hogy ma szerda van, na de azért elmondom, hogy kedden voltunk a klinikán, és vártunk vagy két órát a doktorbácsira, na de aztán ott volt a Jolika néni is, aki a szobatársam volt (bahaha, nekem ilyenekre is volt időm ott) és szörnyülködtünk egy sort azon, hogy kihúzták a kezéből a drótot, majd irigykedtem is egy sort titkon, hogy ő már túl van rajta, és neki mennyire kevéssé látszik a heg, bezzeg nekem egy 10 centis piros vonal van a bokámon, de az ilyet még Lara Croft is a szexepiljének merné csak hívni,
na de ekkor megérkezett a doktorbácsi, és hatásvadász köpenysuhogás amit akartok, na meg a kedves jónapotkivánok, és akkor az volt írva a röntgenes papíromra, hogy a beépülés majdnem teljes, és akkor 3 hét múlva már járhatok is. közben szorgalmasan szedem a kálciumot, amitől ugyan fényes csirkeporcaim nem lesznek, de legalább lesz porcom, meg el tudok menni majd a hűtőhöz, bár ez nem olyan jó hír minden szempontból.