blogvember akárhány (Bécs)

 Szóval az október 23-a körüi hétvégén elmentünk Bécsbe, ami nyilván nem a legegzotikusabb helyszín a földkerekségen, de tök jókat ettünk ittunk mulattunk, szóval mutatok pár képet.

Ez volt a hotel, az a neve, hogy Hotel Bergwirt, és lehet, hogy részben azért választottuk, mert a képen muskátli volt az ablakban, ami nagyon hangulatosnak tűnt, kivéve, hogy októberben már nincsenek muskátlik egy ablakban sem. Amúgy az egész hotel jó régi és hangulatos, a Schönbrunn mellett van és amikor szél van, viccesen (nem) remegnek az ablakok.  Egyébként elég cozy volt, a fiúm elhozta nekem a gyapjú plédjét nehogy fázzak, szóval azt ráteríthettem a paplanra és olyanokat aludtam, hogy príma. 

Egy random fotó az őszről. 

Az első nap voltunk a Wien Museumban, ami ingyenes, és nagyon jó volt. Időkihasználás szempontjából is remek, mert este 9-ig nyitva van, és mi vacsora után mentünk, ami nagyon bölcsnek tűnt, hogy mi majd este 9-ig a múzeumban fogunk mászkálni, de aztán olyan fáradtak voltunk, hogy borzalom, meg az eső is szakadt. 

Ez az első napi rántott hús egy "Beim Czaak" nevű helyen, nekem nagyon tetszett, mert olyan autentikus volt, amilyennek képzeltük, és a rántotthús is nagyon finom.

Szürkület mielőtt bementünk a Wien Museumba.

A következő nap elmentünk a Bécs melletti Helenentalba, ahol túrázni(!!!) akartunk. Nagyon gyors volt az út oda a hoteltől, kb. 30-40 perc, és nagyon szép minden. A túra nem sikerült, mert le volt zárva a hegy fakivágás miatt (??), szóval csak a Schwechat folyócska körül bandukoltunk.

Igazából gyönyörű volt!

Nagyon szeretnek mindenhova mindent jól kitáblázni, szóval az erdő mikromenedzsment egészen bámulatos.

Vettem egy nagyon drága Hoka bakancsot, és egészen meglepően kényelmes volt.

És csináltam csillió képet a természetről, a fiú meg egyet sem, mert én úgyis csinálok, és ez nevetséges.

Este egy Maxing Stüberl nevű helyre mentünk, amit random néztem ki az internetről, de most megtudtam, hogy a negyedik legrégebbi étterem Bécsben?? Amúgy tömve volt, a pincérnő vagy öt percig tanulmányozta a foglalásokat, hogy adjon nekünk egy asztalt, és aztán közölte, hogy de csak két órán át van hely. A vacsorát elfelejtettem lefényképezni, de ezen a képen egy nagyon régi hűtőszekrény az a barna izé, komolyan abból vették elő az Almdudlert. Meg az a pénztárgép! Jó, amúgy lehetett persze kártyával fizetni, de azért fantasztikus. A többi képet is nézzétek meg, olyan jó. 

A következő nap pedig elmentünk a Technisches Museumba, ami csodálatos, csak nekem pont megjött és igazából elég rosszul voltam, szóval én kb két óra után kijöttem. De amúgy tényleg nagyon jó, ki van állítva Sissi hálókocsija, meg mindenféle mozdonyok, meg csomó féle gép. A fiúm nagyon élvezte, és végig arról beszélt, hogy mennyire lelkifurdalása van, hogy ő sokkal jobban érezte magát, mint én, pedig szerintem ez teljesen rendben van. Meg azt is mondta, hogy vannak kiállítva régi háztartási cikkek is, amiket nagyon sajnálok, hogy nem láttam, és most nyilván újra el akarok menni. A múzeum után elmentem a Mariahilfer Straßéra cipőt venni, de ez nem sikerült, szóval elköltöttem egy csomó pénzt könyvekre a Thaliaban, amik közül egyet se olvastam még, ez jó boszantó tulajdonképp.

 

Ezen az estén egy másik étterembe indultunk eredetileg, de ott mentünk el mellette, és olyan hangulatosnak tűnt, hogy bementünk, az a neve, hogy Eberhardt's zum Sechshauserwirt, és egy igazi jó osztrák... vendéglő vagy nem tudom. Ezt a húst ettem savanyú káposztával és knédlivel, nagyon jó volt, és elég olcsó is, kb 13 euró volt minden fogás itt, rendeltünk még egy császármorzsát is, ami akkora volt, mint a fejem, és mindeketten ettünk belőle.