Kis szingli nyomorhatározó

Mindenki blogján olyan boldogságokról van szó, hogy csak kapkodom a fejem (meg mondjuk ez is a napi örömforrásom, még ha őszintén egy kicsit csodálkozom is, hogy hogy nem vagyok irigy? lehet, hogy mégse vagyok teljesen romlott? )  viszont én most azért hű maradok magamhoz, hogy ne érjen senkit meglepetés, meg amúgy is, nem tudom, hogy kell máshogy.

Emlékszünk még a viszonylag borzalmas fiúról úgy három héttel ezelőttről? Én sajnos igen. Pár napja felvette velem a kapcsolatot azügyben, hogy vissza tudnám-e adni az elektromos cigijét. Egy darabig nem válaszoltam, mert nem tudtam, mit írjak (nem? anyád hogy van? látni se akarlak?)  és aztán megláttam facebookon a legjobb részt, amiről eddig nem volt szó: a nő még terhes is! terhes!
eszem megáll.
Amúgy tudom, hogy ez már egyáltalán nem az én dolgom, gondolnom se kéne rá, de rég fogott el ilyen... undor? kiábrándultság...? nem is tudom.

Jó, tudom, mikor fogott el ilyen undor: amikor anyukám kb 10 évesen elvitt egy disznó szem boncolásra, és amúgy tudtátok, hogy a szem puha, majdnem mint egy zselé? Vagy hogy folyik belőle a csarnokvíz meg minden? Én mondjuk 10 évesen pont nem annyira, borzasztó volt.

Amúgy az egyik barátnőm nővére blogot kezdett az expasijairól, érdekes, vicces, nézzétek meg. :)) Ha őszinte leszek persze sajnálom, hogy nem én találtam ki, de az enyémet úgyis fél posztban össze lehetne foglalni, mutatom (a teljesség igénye nélkül):

a teológus: nem szerettük egymást, de jó volt a szex meg igazából élveztük egymás társaságát
az exfiú: azt hiszem, szerettük egymást, de marhára nem működött, a szex is olyan so lala volt
a kedves brácsás Martin: marhára oda voltam érte, aztán pár hónap után kiderült, hogy nem is akart tőlem semmi komolyat
a konyhabútoros fiú: vele először szex ügyén találkoztunk, ami jó volt, aztán a második randin már reméltem, hogy nem csak szex lesz, kivéve, hogy utána nem volt több randink, egészen egy évvel későbbig, amikor megint minden elintéződött a szexszel, és én ekkor már nem akartam többet találkozni

Fabian, a titkos szeretőm: vele amúgy először nem tudtam, hogy mi ügyén találkoztunk, aztán kiderült, hogy nyitott kapcsolatban van, (ezt is ki hiszi el, na mindegy) de még ennek ellenére is találkozgattunk több mint egy évig, én én végig nem akartam tőle semmit csak szexet (ami király volt, és olyan illedelmes, hogy állandóan megkérdezte, hogy ezt vagy azt szabad-e, mondom, Nyugat-Európában mindenki roppant illedelmes), és most pár napja el kellett búcsúzni mert vissza költözött Hamburgba, és én ekkor egy pillanatra nagyon sajnáltam ezt, mert abban a pillanatban rájöttem, hogy marha szexi volt a borostája is
közben meg ez a temetési vállalkozó fiú (lol), akiről aszittem, hogy esetleg majd a fiúm lehetne talán valamikor aztán kiderült, hogy menyasszonya van, és hamarosan gyereke is lesz

Ok, jó, befejeztem, mert az egész egy felfelé ívelő tragédia. Holnap majd ruhákról lesz szó, vagy körömlakkokról, de valószínűleg inkább csak könyvekről.