Mindig az van persze, hogy egy pillanatig azt gondolom, hogy jobb vagyok a többinél, különb, erkölcsösebb, hogy én tudok helyesírási hiba nélkül írni, csak értelmes filmeket nézek meg, és nem fekszem le fiúkkal csak úgy. hogy nem vagyok szerelmes beléjük. vagy ha igen, akkor legalább ők szeretnek engem, legalább egy kicsit.
és nem történhet velem olyan sem persze, hogy engem kihasznál egy fiú, egy vallásos fiú meg végképp nem. sőt, semmilyen fiú sem. nem tudom, hogy miért képzelem, hogy én jobb vagyok annál hogy egy fiú kihasználjon, engem mindig mindenki kihasznál. mondjuk ez rendben van többnyire, mert én szeretek segíteni tulajdonképpen.
csak velem ne közölje már senki ilyen side factként, hogy milyen rossz, hogy nem szerelmes, a fiú akivel járok, vagy ki tudja mit csinálok meg főleg ne, szex után 5 perccel meg olyat végképp ne, olyat se, hogy úgy egész más lefeküdni valakivel, hogy szerelmes vagy belé. mert ha nem vagy szerelmes belém, és egyáltalán, egy fabatkát sem érek, akkor ne legyél már olyan kedves velem, ne szólíts kedvesen, ne süss nekem mindenféle finomakat, majd takarítsd ki a konyhám, ne vegyél nekem csokit és tusfürdőt, hogyha elmegyek hozzátok akkor legyen tusfürdőm, mert én a mangóst szeretem, ne akarj velem Máltára menni vagy Görögországba vagy bárhova, és ne hívogass csak úgy, mert aki nem fontos azt nem hívogatod, és vagy igen, vagy nem, nincs olyan hogy kicsit, mert én nem vagyok szamár, ha már nincs ló.
jó, most hogy kiházsártoskodtam magam, szeretnék túl sokat inni.
vagy inkább megveszem ezt
:S ez elég cefetül hangzik. Részvétem. Majdnem annyira szarul hangozhatott, mint az, amit nekem mondtak szex után közvetlen (az első alkalommal, az a fiú, akivel már hónapok óta együtt voltunk, és szerelmesek voltunk egymásba): "Legközelebb úgy csináljuk, hogy neked is jó legyen".
VálaszTörlés