how my heart behaves

Rá kellett jöjjek, hogy én is ugyan olyan álszent vagyok meg nyárspolgár (bár a google szerint a nyárspolgár kispolgár, nekem meg még az őseim sem voltak kispolgárok,de ezt hagyjuk most figyelmen kívül) mint amitől mindig is rettegtem, meg persze sznob is vagyok, legalább egy kicsit, de ez már nem is igazán meglepetés, csak legfeljebb nekem időnként, hogy én tényleg ilyen rettenetes vagyok?
De amúgy tényleg az vagyok, részt veszek mindenféle jótékonysági projektekben, meg önkéntesnek jelentkezem meg benne vagyok ebben az emberi jogokért kiálló csoportban az aegee-ben, de ennek ellenére kifejezetten távol tartom magam Budapest bizonyos kerületeitől, rendszeresen arra alapozom az első benyomást, hogy kin milyen ruha van, frusztrál a tanulatlan és unintelligens emberek társasága, (arról nem is beszélve ha mondjuk még harsányak is) az agyam hátsó traktusában és a szívem mélyén jobbnak érzem magam egy csomó embernél, de mégis milyen jogon, elképzelésem sincs, csak mert a szüleimnek több van mint nekik? Ez még csak nem is az én érdemem, sőt egyáltalán nem is én tehetek róla, csak szerencsém volt, meg hát képes vagyok elgondolkodni azon, hogy komolyan randizzak-e egy biztonsági őrrel.
Jó ég. Úgy értem komolyan, ez mennyire nevetséges kérdés, és amúgy is, ezen már pattogtam egy sort, hogy akkor most mit kell erről gondolnom, és én csak attól rettegek, hogy talán okkal biztonsági őr, és unalmas lesz vagy buta, azt sem tudom, milyen jogon untatnak az emberek, persze én mindig az az ember voltam, aki hamar elkezd unatkozni, érdeklik az emberek nagyon is, de mindig másfelé kell bámuljak, ha valami társasággal vagyok akárhol és a tanárok is mindig azt hitték, hogy nem figyelek, pedig amúgy de, de ez már nem középiskola, itt már nem kötelező figyelni, és egyáltalán
 milyen jogon várom még mindig hogy eljön értem a tökéletes herceg, (aki remélhetőleg nem lesz herceg, mert az persze, hogy frusztrálná a szociálisan túlérzékeny énemet, muhaha) aki lehetőleg csokkornyakkendőt hord* hobbiból,  rettenetesen okos, és kedves, és van elég pénze, amit ugyan úgy utazásra akar költeni mint én, és nem bánja hogy sokszor nem vagyok túl szociális?
hát semmilyen jogon, nyilván.

*jó, nem baj, ha nem, akkor majd veszek neki párat