Egyrészt, hogy lett ilyen gyorsan szeptember? Olyan meleg van, minden olyan mintha nyár lenne, szandál és szoknya, és még kell hogy következzen csomó kora ősz esti mulatság amikor egyszál blúzban sétálunk haza félig kijózanodva Szegeden és Budapesten, és bölcsességeket mondunk, mert abban percben tényleg komolyan gondoljuk, hogy bölcsek vagyunk, és úgy is teszünk, mert fiatalok vagyunk és megtehetjük. És kell még fagyi evés, és Balaton, hajókirándulás, és ahogy fújja a hajamat a szél a kék biciklin, és a villamoson, amikor az ablak mellett ülök, meg a metrón felfelé menet a mozgólépcsőn, és fagyi és hideg bor, és grillsütés, mert olyat csak apa tud, és szandál, meg nyári ruha, ja de ezt mondtam már, viszont azt hiszem kicsit még futok a nyár után, ami félig már elment,de inkább teljesen, de még mindig olyan szentimentális vagyok, mint voltam  mit tehetnék? 

Másrészt, tulajdonképpen én kifejezetten örültem, hogy hazajöhetek, hosszú volt 2 hónap, Berlin fantasztikus, komolyan mondom nektek, tényleg az, tudom, hogy ennél többet illene ömlengeni, mint hogy ó, igen, nagyszerű város, majd fogok is, aggodalomra semmi ok, de most nem ez a lényeg, hanem hogy én haza akartam jönni, nem tudom, hogy miért, nem racionális dolog a szív, de most meg már hirtelen kicsit sem akarok itt lenni, kicsit sincs igazán kedvem ehhez a cudar magyar valósághoz, ami olyan furán arcul csapott ma, és nem arra gondolok, hogy micsoda borzalom, már megint drágul a kenyér, vagy hogy má' megin' egy vacak diplomáciai lépés Orbán bácsi, hát most hogy fogok így Örményországba menni jövő nyáron, ha ilyen haragban van a két ország? (viccelek, persze, de ettől még nem volt túl meggondolt lépés amit műveltek), hanem hogy annyira lehangol az egész, itt lenni, sokat metrózni reggel és buszozni, és az örs ahol mindenhol mindenki olyan szomorú és fáradt és szegény, és engem ez annyira lehangol, mert olyan önző dolgok jutnak eszembe, hogy esetleg rám is ez vár, hiába gürizek (amúgy nem), és hiába költenek rám a szüleim egy rakás pénzt, meg nyelvórára meg pszichológusra meg új farmerre mer' az mindig kell, (irónia,megint) meg küldenek nyaralni, nem lesz belőlem semmi, és senki, és 47 ezerből fogok élni, mert a politikusaink szerint meg lehet élni ennyi pénzből, igaz, hogy mire kihozza a posta alig marad belőle valami. Mert megteheti, ha már monopóliuma van, hogy kétszer annyiba kerüljön feladni egy levelet mint Németországban, és szánalmasan sokáig tartson mire oda ér, és azt is megteheti a reptér, hoyg 3 ezret kérjenek a parkolásért, mert úgy is muszáj kifizetni, de hogy akarunk így fejlett ország lenni, ha ott zsákmányoljuk ki egymást ahol tudjuk, és ott lopunk meg mindent és mindenkit ahol érjük? 

jójó, inkább lefekszem aludni.