Már megint túl késő éjjel blogolok tanulás helyett, és én késő éjjel amúgy mindig patetikus vagyok, (meg mondjuk nappal is,) de ezt úgy is tudtátok. És ha már ebbe a kellően patetikus állapotba kerültem, hogy két nap múlva államvizsgázom basszameg, és az idegtől már tanulni sem tudok, akkor mi mást tehetnék, mint hogy ismeretlen, és félig ismeretlen fiúk után csorgatom a nyálam-facebookon, természetesen. Meg még háborgok azon is, hogy mások milyen izgin meg szépen írnak a szerelmi életükről, én meg nem tudok semmi ilyesmiről írni, nem is tudom hogy kell csinálni, meg hol van a határ az ilyesmihez, ja meg várjunk csak, nem is tömegelnek értem a férfiak.

eddig hiányzott az a fogalom az életemből, hogy chav, de most hogy már tudom, teljes értékűnek érzem magam.