Tere,

most az előbb egy igen kellemetlen emilt küldtem Dániába, mivel nem tudok menni, és rendkívül kellemetlenül érzem magam.
máskülönben meg, én nem tudom mi van ezzel a hellyel, de annak ellenére, hogy utálok itt lenni a koliban és egyszer sem voltam/voltunk partizni, mintha a fejemre nőne,szeretek itt lenni, úgy értem, hogy értem...? ja, igen, úgy hogy kicsi, mindenhova gyalog járok, és alig lehet eltévedni.* az emberek elég kedvesek, de legfőképpen, beszélnek angolul, igen, még a portás néni is. a szerencsés egyén már 1.50 juróért is kaphat pizzát, a narancslé is olcsó, és 7 euróért vettem egy blúzt a Vero Modában. olyan jó érzés 5 perccel előadás előtt elindulni és még így sem késni. jó az is, hogy nem húzták le teljesen amit írtam. sőt tulajdonképpen jó, ha megírom.
ó.
ma pedig voltunk egy régi KGB börtönben, nem is tudom mit szóljak róla. valami furcsa érzés lett a gyomromban, és aztán rájöttem, á ma láttam egy börtönt. holnap vissza megyek egyébként. a tengerparton van, és mindent úgy hagytak, ahogy volt. olyan veszi a kalapját és lelép stílusban. a könyvtárban még ott vannak a könyvek, és a fogorvos széke mellett a morfium ampullák. a falon mindenhol csinos szocialista mellek mosolyognak az emberre, máló festék, és egy rakás törött telefon mellett. és én nem hiszem el, hogy föld alatti szekció nem volt, vagy valami kínzókamra. mindenesetre okosan eltüntették, ha már a többit, mondjuk az a rémes kórházat, mindenféle iratokat meg a sötét cellákat nem sikerült. de azért a lélekmelengető élmény után, az épület mögött lehet strandolni is, heló tengerpart.
jó éjszakát nektek is.



*ja, várjunk csak, mindig ugyan oda megyek