nem tudom minek tartom ezt a blogot..
nem szeretem magam,és nem tudom miért várom, hogy bárki is olvassa ezt, de tulajdonképpen nem is tudom hogy várom-e. nyilván hiába áltatom magam azzal, hogy nemérdekelnek mások, mert igen is hogy érdekelnek az emberek vagy mi a frász
de az előbb tisztára elment a kedvem magamtól, meg hogy olyan aránytalanul nézek ki egy képen mintha hatszor akkora lennék mint a blúzom a fejem kinyúódott volna és a nyakam túl vékony, de csak azzal nyugtatom magam hogy a fiúcska nem tudja, hogy nem közel megyünk a témához, hanem zoomolunk (és esetlegesen partyfotózásra nem nagylátószögű lencsét kéne használni, ami mindent kinyújt... jó ég.)
ó jaj.
meg most beteg is vagyok, és tegnap fájt a nyakam, nem vicc, legszívesebben már most lefeküdnék aludni, pedig hajnali fél 9 van vagy legalábbis elásnám magam
a fotókritikáról is akartam írni, de nincs is már kedvem ehhez sem, mi lesz itt kérem.