szóval az a helyzet, hogy jó szokásomhoz híven már megint nem tudom, hogy mit akarok.(vajon hány bejegyzésemben szerepel ez a mondat?) továbbá az is a nagy harci helyzet, hogy megint valami furcsa szorongás lett úrrá rajtam, és végre rájöttem, hogy én nem csak hogy nem akarok, nem is tudok egyedül lakni, még nem, majd máskor, és gyanítom ez a baj, hoyg túl sokat vagyok egyedül, és ez egészen rossz hatással van a az ilyen szempontból gyengélkedő idegeimre, és egyébként az is van még, hogy hiába corvinus, én már nem is vagyok benne biztos hogy én biza szociológus akarok lenni, merthogy az spsstől már most idegbajt kapok, a nénitől meg végképp, és nem is vagyok biztos benne, hogy ez egyáltalán nekem való, én utálom a számokat,meg úgy egyáltalán...és még az is a problémám illetve ez nem probléma hanem rettenetes félelem, hogy egyedül maradok, és még akkor is, ha józan ésszel próbálom lebeszélni magam erről akkor sem mindig sikerül, és különben is hogy van ez kérem. de elhatároztam, hogy jelentkezem vmi diákszervezetbe, csak mert nem vagyok gyáva!
(én igenis szerethető ember vagyok)