ez a Budapest-London távolság pont akkora, hogy itt (ott) még a banános palacsintának is más színe van.

nincs rosszabb

a világon a buta újságírónál és ennél a se veled se nélküled helyzetnél.

pedig még

jó, nem pont, de beszéltem rólad a nagymamámnak, és elképzeltem, ahogy nyáron fekszünk a stégen.

de akkor én most tényleg annyira szarfej vagyok, hogy velem senki nem akar, vagy tud kapcsolatban lenni? igen ez egy költői kérdés, de mielőtt válaszolnátok, vagy Jimmy ide kommentelné, hogy "egy pohár vörös bor" inkább kárpótlom magam a Fashion days-en és az Asoson.

no, tessék, pont az ilyenek miatt van olyan rettenetes híre a Kelet-európai bevándorlóknak. 

ezen meg már meg sem vagyok lepődve, úgy zsákmányolják ki a magyarok egymást, ahogy nem szégyellik. (vagy nem tudom, minek nevezzem, hogy valaki elmegy Angliába, és akkor 12 munkanap alatt 65 ezret keres, szerintem ez itthon is lehetséges, hahaha) 

no shirt, no blouse, just us

nem tudok írni a fiúról, a fiúmról, mert úgy érzem, ha mindent elmondok, akkor olyan "a szó elszáll" módon elveszik az egész, és nem lesz lesz már igazán csak az enyém. mert ez egyszerre nagyon jó, és időnként vacak. sokszor úgy érzem, hogy nem működik, meg irracionális, mert semmi nincs benne, csak az, ahogy a fiú azt suttogja nekem, hogy szeret, miközben a hajamat simogatja, és én képes vagyok azt válaszolni, hogy nem hallom, mondd mégegyszer, mint Bridget Jones, mert annyira jó érzés ezt hallani, hogy még sokszor, sokszor akarom. ettől a mondattól pedig minden olyan lesz mintha csak mi ketten lennénk, mintha soha senki nem feküdt volna úgy egymás mellett a kanapén mint mi, és hirtelen fogalmam sincs hogyan kell kezelni ezt a helyzetet, nem tudom, mit kell mondani, nem tudom hogy kell ezt.

erről nem lehet úgy beszélni, hogy milyen vacak, vagy hogy milyen kedves, mert annyit mondani egyáltalán nem elég, hogy kedves, hogy mindig vesz nekem olyan nápolyit amit szeretek, vagy csokis kekszet, ha az nincs, és mindig kitakarít amikor ott vagyok, nem elég azt mondani, hogy odakészíti a szoba ajtóba a cipőm, hogy ne kelljen a hideg kövön mászkálnom, és hogy szexinek találja a virágos pizsamanadrágom (=gigacuki), semennyit mondani nem elég.
de sokszor úgy is érzem, hogy az egész kapcsolat nem elég, és nem csak mert nem értem, hogy miért jó ez nekem, de mégis jó, ugyanakkor amikor hiányzik valami, akkor sem tudom pontosan mi az. na jó, egy kicsit talán tudom. hiányzik, hogy sétáljunk mindenhova Bp-en, hogy elmenjünk valahova és üljünk az asztalnál és romantikusan bámuljuk egymást amíg nem hozzák az ebédet, aztán tele szájjal egymás szavába vágva akarjuk meggyőzni egymást mindenféle dolgokról, hogy fagyit együnk, vagy együtt vihogjunk a moziban, vagy elmenjünk egy parkba és süttessük a hasunkat, hiányzik, hogy elmondhassam, mit csináltam a fiúmmal, hiányzik, hogy valamit közösen csináljak a fiúmmal. hiányzik, hogy ő akarjon bármit csinálni.

a top 1 indok,

amiért ne legyünk egyetemet nem végzett fiúval azt hiszem az, hogy nem érti meg hogy tanulni kell. egy hete veszekedünk azon, hogy nem érti, hogy nem tudom úgy megírni, hogy ott ülünk egymás mellett.
és nyilván én vagyok az önző/karrierista picsa, amiért meg akarom írni határidőre, és nem vagyok ott állandóan.

ha én mexikói pásztorlány lennék

 ezt mind felvenném.

(vagy akár le is szállhatnék az asos.com-ról. vagy vehetnék egyet etsy-ről is, csak az eredeti mexikói ruhákon annyi minta van, hogy úgy néznék ki mint egy hippi.)

biztos, hogy olyan vagyok, mint egy vén(kis)asszony de nekem ezekből a pöttyös ruhákból sose elég 

(az már kérdés, hogy mindenféle fenntartásaim vannak ezekkel a Délkelet-ázsiai ruhás oldalakkal kapcsolatban, és nem csak a minőséget illetően)

Hebron 2

erről a videóról jutott eszembe, hogy posztolnom kellene végre ezeket a képeket, mert ez, ez tényleg Hebronban történik, hogy izraeli katonák csak úgy letartóztatnak, vagy legalábbis megpróbálnak letartóztatni 10 éveseket az iskola előtt. én mondjuk nem beszélek se héberül sem arabul, de azért az látom, hogy jönnek ezek az erőszakos katonák, és semmit nem indokolnak meg, csak fogják a visító 10 éves gyereket és megpróbálják elvinni, majd mikor ez nem sikerül, biztos ami biztos, odadobnak valami könnygázt az iskolabusz mellé. szerintem ez az incidens elég hűen illusztrálja milyen Hebron, az iraeli-palesztin konfliktus tényleg itt érezhető a legjobban. a többi városban sétálva, vagy miközben a 672. shawarmat/kebapot akármit tömöm a fejembe, és hatfelől ordít a müezzin, egy pillanatra elfelejthetem, hogy pár kilométerre ott egy rakás szöges drót, ellenörző pont, katona, és a fal, de itt ez nem lehetséges. a szögesdrót a város közepén is megy, H1 és H2 részre osztva a várost, H1 palesztin irányítás alatt, a H2 izraeli. katonák igazán mindenütt, egészen fiatalok, fiatalabbak nálam, sokan etiópok (Etiópiában nagy számban élnek zsidók), a zsinagógában, a mecset előtt, a boltban, az utcán bárhol, és egy csomó fegyver. számomra igazán félelmetes, hogy milyen fiatalok, mivel érettségi után kötelező, és mekkora hatalom van a kezükben, mekkora önkény. kicsi 18-19 évesek fognak az ember fejéhez fegyvert, vagy figyelnek vizslató szemmel miközben a táskádból igyekszel előkaparnni az útleveled, és én soha nem éreztem magam még ennyire privilégizáltnak mert én fehér vagyok, mert nekem jár egy mosoly a két szép szememért, a hidzsábos lányoknak meg az, hogy te ide nem léphetsz be, ide az útleveled. azt hiszem tényleg igaz, hogy a saját kiváltságainkat nem érzékeljük, csak a diszkriminációt, de most tényleg éreztem, nagyon is, és igazán arculcsapás, mit ne mondjak. úgy értem, nyilván örül az ember, ha nem hajtogatják szét a bugyiját a reptéren háromszor csak kétszer, és nem koslatják végig az összes mappát és fájlt ami a laptopomon van, vagy nem tudom, lehet, hogy  egy országban, ahol az emberek egy részének kevesebb víz jár, csak mert palesztinok, és ez törvénybe van iktatva, nos lehet hogy itt nincs is igazán helye a szolidaritásnak.

az első képen egy félig kiürült bevásárlónegyed van, ahol kb minden 3-4. bolt üzemel már csak, a többit vagy bezárták, vagy a tulajdonosok önként hagyták el, többek közt mert mindennaposak az összetűzések a zsidók és a palesztinok közt. itt egészen közel élnek egymáshoz, nem úgy mint máshol, itt a város közepén is vannak zsidó telepek, mondjuk rögtön a bal oldali ház mögött van egy üres utca, (2.kép)  és utána már az összes házban zsidók élnek. a szűk utcák felett szögesháló van kifeszítve a kődobálások ellen. több üzlet többek közt ezért is zárt be, mert nincsenek vásárlók, ki akarná, hogy megdobálják kővel. a 3. képen az utca, ami az ellenőrző ponthoz vezet, pont olyan ellenőrző kapu van, mint a reptéren. az üres utcák mint palesztinok lakta területek voltak, de szinte teljesen elhagyatottak, csak néhány zsidó telepes gyerek futkározik, és pár katona sétálgat. a propaganda számomra egészen elképesztő (az 5-6 és 9-10-es képeken), én ilyen szélsőséges propagandát nem tudom, hogy láttam-e valaha.

napi macska

lássátok feleim, ma is csak egy táncoló macskára telik.