2013. október 21.

nos hát én ma igazi emigráns lettem, az anyukám ugyanis akkora csomagot küldött, hogy a futár fiúval cipeltettem el a liftig, aztán hálálkodtam egy sort, hogy nem a folyosó végén lakom, majd köröm vágó ollóval nagy nehezen sikerült levakarnom a vámhivatal 10 cm vastag celluxát, de most jól megreggeliztem két szelet zserbóval (:D amúgy én szigorúan csak karácsonykor eszem zserbót), és a birtokomban van egy rakás csirkefűszer meg jómagyar currypor, csak a kotányitól.

a hogylétem felől nem érdemes érdeklődni, már megint túl gyakran vagyok kínosan szomorú a semmi miatt, vagy ha nem, akkor túl magányos, de ezek azok a problémák, amikről nem tudom, hogy lehet-e bármit is érdemben írni, figyelembe véve, hogy leírva még sokkal szánalmasabbak mint az ember szeretné hogy látszanak, és én igazán nem akarnék az elkényeztetett blogger lenni, aki tul.képpen tejben fürdik vagy vajban és közben nem tudja igazán hogy miért legyen szomorú. (oh wait...)

nem is tudom. részben az is a probléma, hogy nem tudom ide leírni a problémáim, na jó sehova se tudom  hogy állandóan csak azt kapom azt arcomba, hogy én milyen bunkó vagyok és túl hamar kapom fel a vizet, ami szerintem csak részben igaz, de azért hadd tisztázzam. (itt most csak megerősítést várok teljesen feleslegesen persze) a helyzet igazából annyi volt, hogy ott voltunk a házban a negédes, social climber kínai  szingapúri ingatlan ügynökkel, aki egész végig arról beszélt, hogy el kellett adnia a Birkin táskáját (=kb 5-6000+ font?) mert lett rajta pár csepp víz és úgy milyen csúnya volt*, mindezt a fehér Mercedes terepjárójában, de nyilván csak az irigység szól belőlem, úgyhogy nem is érzékeltetem tovább milyen rettenetesen igyekezett ez a nénike felsőközéposztályi lenni, miközben kűzd a borzalmas kisebbségi érzetével, csak mert ázsiai, no de nem is ez  a lényeg hanem hogy már ott ültünk az asztalnál, a tulajdonos fiú* kellemetlenül interjúvol mindenkit arról hogy hogy s mint, meddig akarunk maradni, és szerintem már csupa olyan dolgok amik igazán irrelevánsak a főbérlő szempontjából, az ingatlan ügynök cseppet sem igyekszik megkönnyíteni a helyzetet, figyelembe véve, hogy a kaució felelősségét is egy ember nyakába akarja varrni, (mint hogy az egész ház kaucióját egybe kezeljük, tehát ha valaki kárt okoz, mindenkié elveszik), majd mikor már majdnem aláírjuk, egész véletlen kiderül, hogy jaj tulajdonképpen csak 4-6 hét múlva költözhettek, addig lakjatok a spájzban vagy ahol akartok, no és ekkor hihetetlenül mérges lettem, mert ekkora már vagy 15 házat néztünk meg, amelyek nagy része rettenetes volt, ami pedig nem, az túl drága, és már két hete tanév volt, és ugye, tanév közben nem egészen ideális egy hostelben lakni még 4 hétig, ezt ugye senki nem gondolja komolyan? szóval én akkor felpattantam és bejelentettem, hogy én ezt most befejeztem, keressenek mást, vagy oldják meg, ahogy akarják, de ha jobban meggondolom, akkor milyen választásom volt, elkedek ott bőgni vagy kirohanok és ott kezdek el bőgni, most komolyan. és akkor ez nem elég, jön még egy thai lány, aki bejelenti, hogy ő akarja a fürdőszobás szobát,(ami az enyém lett volna), és hogy én nem voltam szimpatikus már első benyomás alapján sem, talán mást kellene találniuk helyettem, ami szerintem majdnem ugyan ennyire abszurd mint hogy én eljöttem, figyelembe véve, hogy mi hívtuk oda, én találtam  a házat, és akkor ő akar engem kidobni mert nem vagyok ázsiai megfelelő.    
és akkor mindenki dobálózik össze-vissza, hogy micsoda egy illetlen izé vagyok, aki a legrosszabb pillanatban kap dühkitörést, csak hát, ha én eltűrük mindenfélét, mint hogy nem vesznek ki egy lakást mert egy egészen kicsivel több mint az ideális lenne, és akkor én menjek abba bele, hogy egy másfél szobás lakásba költözzünk hárman, ó haha, nagyon vicces. (a végén persze mindenki vagy 100 fonttal többért költözött mint ahogy akart)

*true story
*akitől meg sem kérdezem, hogy szedett össze ennyi pént, hogy Canary wharfon (a Mom park/Bah csomópont a magyar megfelelője szerintem) vegyen egy házat, ami 5(!!) szobás, két fürdőszoba, klíma, mosogatógép meg amit akartok, )

2 megjegyzés:

  1. Hát sztem meg jól csináltad!
    (az meg milyen már, hogy közösen feleltek a házért, és úszik a kauciód, ha valaki más rongál? Én ebbe tuti nem mennék bele, bár nem tudom, mik ottan a szokások)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. mások is ezt mondják, de mindig lelkifurdalásom van, ha nem olyan megalszik a tej a számban módon reagálok:D

      Törlés