2013. szeptember 16.

Most már aztán igazán mindenki örül, merthogy bementem az ELTE-re pénteken, ahol kiderült, hogy ha igazolom hogy én most külföldre megyek tanulni és ezért halasztok egy évet, akkor lehetséges anélkül, hogy újra kelljen felvételiznem. Ami ugye, nagyon jó, apuka ezt akarta ugyanis nagyon, hogy a kicsi lánya oda járjon (anyuka meg azt akarta, hogy a kicsi lánya lehetőleg ne költözzön már Budapestnél messzebb, vagy legalábbis maradjon a szárazföldön, ez is bejön perszehogy, csak majd jövőre.)
De azért nem tagadom, megnyugtató tudni, hogy ha katasztrófa van, mehetek tanulni jövőre az ELTE-re, ó csodás élet. (a megalomán overachiever énem meg most már azon gondolkodik, hogy jelentkezem nemzetközi tanulmányokra is, mert ott van olyan szakirány, hogy emberi jogok, ami engem kifejezetten érdekel)

Továbbá a dolog ami most még van az a fogorvos, amit úgy emlékszem, hogy ugyan egyszer már megírtam, de nem biztos, lehet, hogy csak nem publikáltam, mindegy, mindenesetre a múlt héten elmentem a múlt héten a fogorvoshoz, aki jól betömte egy, vagy két, ezt már soha nem fogom megtudni, fogamat 30 ezerért, de azóta fáj egy harmadik, azt viszont nem sikerült megmondania, hogy miért mikor visszamentem, mert már nem volt ott az aszisztensnő (wtf?), úgyhogy kedden már annyira frusztrált voltam, hogy elmentem Bp-en egy másik fogászhoz, amiről kiderült, hogy egy komplett magán fogklinika, viszont nevetségesen kellemetlen diszkózene szól mindenhol, meg neonfény mikor kinn hétágra süt a nap, de még ezen is hajlandó lettem volna túltenni magam, ha akkor nem jön a fogorvos, aki egy 200 kilós szőrös állat (ez se lenne baj), akinek a fél mellkasszőre kilóg az ingéből, ami szerintem csak mérsékelten esztétikus és még kevéssé higiénikus, és még jobban ijesztő, amikor hülyén hátrahajtják a fogorvosi szék háttámláját, és fölém magasodik ez a szőrös állat, és akkor aszongyahogy mi a panasz, majd elkezd kellemetlenül kotorni (szó szerint) a számban azzal a szúrós szerszámmal amit a fogorvosok mindig használnak, majd többféleképpen is diagnosztizál 5 percen belül, és (szerinem, bár mint tudjuk nem vagyok fogász) egymástól független dolgokkal, szóval aki tud jó fogászt Budán vagy Pesten, ne habozzon, kommenteljen! :D
(No, még ne aggódjatok, holnap meg holnap után is megyek másik kettőhöz)

Jobb napokon szomorú arccal mászkálok Budapesten én Szegeden felváltva, és máris hiányzik pedig még el sem mentem,  és máris kárpótolom magam, és jó dolgokat csinálok, minthogy sétálok sokat, és elmegyek moziba, elmegyek a Művészbe, mert az az egyik kedvenc mozim, és a fiúval is sokat mentünk oda, meg másokkal is mentem oda, szóval ez főleg csupa jó emlék. Megyek még a kedvenc könyvesboltomba is (a Párizsi nagyáruház persze), meg vásárolok szükségtelen dolgokat,  találkozom  a barátnőimmel, és most jó hogy van rendesen szociális életem minden nap, ami nagyon jó, egy kicsit sajnálom is, hogy menni kell, illetve, hogy megyek, mert ha nem mennék, akkor úgyis kifejezetten csalódott lennék, és ha rossz lesz, akkor rossz lesz, majd olvasok sokat, meg hát ugye Londonban!!!44 fogok lakni akkor majd csak történik valami.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése