ELJÖTT A PILLANAT

na jó, igazából már tegnap előtt eljött a pillanat,(és nem is tudom, miért vagyok ilyen drámai) hogy én kijöttem a klinikáról 0 darab varrattal vagy fémdarabbal a lábamban, és a tudattal, hogy én oda SOHA TÖBBET nem megyek vissza, vagy legalábbis nem a közeljövőben, és ez most nagyon nagyon nagyon jó érzés, higgyétek el. jó, az más kérdés, hogy a doktorbácsi utolsó szó jogán csak megjegyezte, hogy kicsit azért sánta vagyok, és csak gyakoroljam még a lábujjhegyre állást, meg biciklizzek a szobában,(nehogymár az utcán újra elüssenek,hhö) és ettől kicsit szomi szomorú lettem, mert akkor igaz a megérzésem, hogy kicsit tényleg sánta vagyok, sánta basszameg, és 22.

továbbá a tegnapi Bridget Jones esetem, amikor állok a westendben a szuperforgalmas Matchban, és venni akarok egy ásványvizet meg egy kakaót, de a sor gigahosszú, mint mindig, én meg találok egy cuki kicsi, virágos dobozt, amit nyilván el kell kezdenem nézegetni, komolyan nem jöttem rá, hogy mi ez (meg amúgy nem valami ismert márka volt, ami hirdeti magát, és én még sose láttam ilyet, a magyarázkodás szekció se hiányozhat), és akkor tessék,a pénztáros néni rám kiabál, hogy MEGVESZI AZ ÓVSZERT, ARANYOS.??? nem, de elsüllyedek itt azonnal.

és olyan hülyeségeken van időm bosszantani magam, hogy a nénike 30 ezerért vásárol élelmiszert a Sparban, mikor pedig kiderül, hogy ezer forinttal kevesebb utalványa van, mint amennyibe kerül a szajré, elkezd kétségbeesetten drámázni, és apróban és hitelkártyával fizeti ki a hátralévő 1113 forintot. de én már semmin nem lepődöm meg higgyétek el, miután ma egy fickó egy TÓCSÁVAL veszekedett, és próbálta meg leütni a Batthiányn. az internetes társkeresőn soha többet nem trollko ismerkedem/szánalmas vagyok még mindig epizód pedig legyen az, hogy a kedves szociológusfiú megírta nekem, hogy két hétig nem tud írni, erre tegnap megkérdi tőlem, hogy nem utaztam-e 2 körül a 212-esen, hát én meg persze hogy de, egy buszon voltunk, és én nem vettem észre/nem ismertem fel, ő meg engem igen, mennyire lehetek béna.