amúgy már órák óta kutatásmódszertan B-t kellene tanulnom, de azért még elmondom, hogy én még csak tegnap realizáltam, hogy már 2012 van, és nem 2011, és hát hogy idén én már 22 leszek, 22! el sem hiszem. ezt már egész biztosan említettem, de régen(read:13 évesen, vagy ilyesmi) mindig olyan képzetem volt a húszas éveink elejéről, hogy az biztosan valami nagy csoda, de minimum fantasztikus és menő, (vagy fantasztikusan menő) mert akkor az ember már csomó mindent csinálhat amit akkor,13 évesen nem, de most valahogy nem érzem magam instant menőnek, csak mert azt mondhatom, hogy én már 21 vagyok,vagy akármi.
no de csak hogy ne fulladjon ez itt valami újévi patetikus visszaemlékezéssé, elmondom, hogy a parti egészen jól sikerült, sőt, kifejezetten, mert végülis, pina coladatól a kék, ouzo ízű likőrig minden volt, maradék karácsonyi süti, és nevetséges mennyiségű szendvics is, no meg persze, az unokatestvér, aki a parti felét hajsütéssel töltötte, csak hogy aztán magenta színű überszekszi harisnyában erre vonagolhasson mindenki mulatságára. az idő 3/4 részét amúgy meg azzal töltöttem, hogy egy idegen lánnyal felváltva nevettünk és komolyan eszmét cseréltünk Budapestről és Szegedről, a többi lányokkal pedig óvatosan kellett egymás közelébe menni, nehogy egymásra/magunkra vagy a fehér előszobaszőnyegre öntődjön a vodkanarancs, mert akkor lesz nemulass.
a vizsgán pedig,amin biztos voltam benne, hogy legjobb esetben is kettest fogok kapni, nos lett vagy 70%-os (legalább ennyi kellett ahhoz hogy hármast kaphassak az előző, igencsak elrontott zh után). el kell mondjam azért, hogy a tanszék közepén zh-t írni nem kifejezetten fun, főleg, hogy van ott egy néni aki legalábbis dékánnak hiszi magát, de olyan fúria módra viselkedik velünk mindig, mintha legalábbis ő találta volna fel a kulturális tőkét.
végszó pedig legyen az, hogy a 10 napos jetlag és a vizsgaidőszak sosem lesz nyerő kombináció.