tegnap a lakótársam/legjobb barátnőm bejött a szobámba és arról kezdett el filozófálni, hogy én tipikusan az az ember vagyok akinek blogolnia kéne, és nem is érti én miért nem blogolok és milyen kár is ez, úgyhogy most blogolok.
meg kell, hogy említsem a nikon f3-at ami idáig csodás, habár még nem hívtam elő egy tekercs filmet sem, és hogy jövő héten ilyenkor már Brüsszelben leszek, és az egész rendkívül izgi.
ja, és van egy Russia epic fail vol2. is! ez arról szól, hogy jelentkeztem egy utazásra a cseh barátnővel együtt ami csak 100 juró volt, és remek időpont, mindketten hihetetlenül örültünk a fejünknek, meg népdal fesztivál meg mittudomén amit akartok, és akkor kiderül, hogy máskor van. mert hoppá, a fesztivál egy héttel hamarabb lesz,így az "event" is. micsoda szakértelem, megáll az eszem, komolyan. mindegy, így legalább marad sok pénzem(kac), meg mulathatok majd az anyukámmal, mert a barátaim úgysem vágynak a társaságomra, vagy csak nyaralnak meg dolgoznak. én meg azzal múlatom az időm, hogy házakat fényképezek,meg flickrt bámulok.

ami pedig a Russia epic fail#1 az volt, amikor Samuel kiugrott az ablakon, és ott aludtunk Marthe-val kb 5 méterre ettől az egésztől és nem ébredtünk fel semmire. nem tudom mióta vagyok ilyen bénítóan őszinte itt, de ez az eset életem egyik olyan fokon horrorisztikus epizódja, hogy inkább nem is mondom el senkinek, mert az emberek erre nem tudnak mit reagálni, annyira rettenet az egész. mármint, az ember tudja, hogy ez benne van a pakliban, de nyilván, nem akar erre gondolni, és elég kicsi az esélye. egyébként meglep, hogy nem lett valami nagy hír/flagship project belőle, a rotarynál meg mindig drogozó ifjakon megy a szörnyülködés. nyilván, ott apám korú emberek vannak az elnökségben, meg jólszituált értelmiségi nyugdíjasok, és nem néhány 25 éves.

most megyek, hallgatok Parov Stelart meg eszem mexikói konzervet, mert én olyan ínyenc vagyok, hogy a kedvenc étkezéssel kapcsolatos szavam csak a gurmé lehet, természetesen.