az egyetem annyira jó hely, hogy ma reggel 9.40-től egészen este fél9-ig ott kellett maradnom mert miért ne, jó mulatság az, igaz, hogy közben háromszor kimentem, egyszer még a turkálóban is voltam. és vagy 5 órán át olvastam azt a köcsög fejezetet amiből be kellene adnom a kiselőadást legkésőbb 2 órán belül,ami miatt kicsit mérges is vagyok magamra, meg agresszív is vagyok mert A már szinte alszik én meg itt idétlenkedem ezzel a vacakkal amiből megközelítőleg mindösszesen 5 dia van kész.
meg kísértem magam ezzel a hétvégi táborozással, és azon gondolkodom feleslegesen hogy vajon ott lesz e a fiú, aminek nyilvánvalóan semmi értelme, mivel ha ott is lesz, ott lesz még 300 lány is,de ha egszer olyan kedves ferde mosolya van. milyen gyermeki problémáim vannak. állandóan az jut eszembe gyakorlatilag minden szituációban, hogy ezt sem kellene meg azt sem, és helytelen hogy ezt vagy gondolom.
utálom hogy soha nincs elég idő semmire, vagy minimum nem annyi amennyit képzeltem és ezt a hetet sem szeretem mert már most látom, hogy nincs időm aludni.
én nem tudom hogy kellene kezelne az életem.

ja és megkapom pénteken a vízumot bakuba, áhháhá. gond egy szál se.