(lelki)epic fail: azt álmodtam, hogy meghívtam az egyik csoporttársamat hozzánk szegedre, akibe álmomban szerelmes voltam (miafrász?), apám meg erre meghívta a legjobb barátnőmet aki idegesítően szép meg csinos meg kedves hozzám képest (bár én többet beszélek, mondjuk nem tudom, ez mennyiben előny), és az egész olyan zavaros volt, hol eltűntek, hol kártyáztunk (nem is tudok..) aztán meg ültünk az asztalnál-mármint én meg a fiúcska) velem szemben meg T aki elnézően mosolygott, somolygott, mögöttem, mögöttünk meg ott állt apám és ordított, majdnem mint Hitler a Becstelen brigantikban, (apám nem is szokott ordítani, vagy ha ritkán mégis, anyámmal a képébe röhögünk), arról, hogy milyen felelőtlenek vagyunk, a házasság az komoly dolog kapjunk már észhez, különben is,milyen vallású esküvőnk lenne?? olyan volt az egész mintha szexről világosítana fel két rajtakapott 15 évest. aztán meg bűntudatom volt, mert titkon álmomban kedveltem ezt a fiút, és nem tudtam, hogy mi van. aztán meg a fiú hirtelen kövér lett, mint a sváb turista, aki sok baklavát evett, és szőrös, mint a barackosbácsi, de erre csak akkor jöttem rá mikor hozzáértem, és rettentes volt, de ekkor szerencsémre felébredtem.
hát én most nem vagyok jóban sem magammal, sem a tudatalattimmal.
Eddig jó. Kedvelem a fogalmazásod. Holnap folytatlak.
VálaszTörlés