2010. december 10.

eredetileg a gazdaságszociológia beadandómról akartam írni (most hagyja abba az olvasást nagyjából mindenki, gondolom). illetve lényegében annyit akartam írni/mondani, hogy az egész egy interjún alapult amit már említettem, és a társadalmi/kultúrális tőke volt a fő téma*, ami köré fel kellett az egészet építeni, és egyszer talán majd ha A visszaadja akkor bemásolok néhány részletet, nem mintha valaki térdekelne, de mindegy, szóval a lényeg az, hogy meg vagyok rökönyödve, mennyire könnyű egy interjút manipulálni.** és ez annyira illúzióromboló. mármint, ha nekem egy teljesen amatőrnek igen könnyen sikerül, mennyire könnyen sikerül egy gyakorlott újságírónak. és még csak nem is gyanúsíthatják meg semmivel, nem is szükséges átírni, csak más keretszöveget teszel oda, és kész is a nagy mű. mert párszor én is ezt csináltam, persze, hogy ezt, ha már egyszer rá kellett húzni a nagy burgyiő úrfi elméleteit. vagy megváltoztattam 3 szót a mondatban, ami nagyjából teljesen lényegtelen lenne, ha nem gránovetter bácsi lett volna a soros.
hm milyen izgalmas élettapasztalatok. de tényleg, olyan érzésem van, hogy megerőszakoltam azt a szegény interjút.
hát jaj.


*egyik reggel olyan fáradt voltam, hogy nem jutott eszembe az a kifejezés, hogy gyenge kötés, mikor leírtam minimum 3-szor, rettenetesen szégyellem magam azóta is.tényleg.
**vagy nekem vannak mesebeli figurákkal egyenértékűen csodálatos képességeim, de ezt a lehetőséget most elvetem
napi burzsujság:


.

2 megjegyzés:

  1. engem érdekelne (:

    VálaszTörlés
  2. :)
    csak az a baj, hogy rájöttem, hogy interjút iderakni úgy nincs értelme, hogy nem említem meg kivel készült, viszont ha az illetőt guglizzák, akkor a blogom a toptalálatok közé fog kerülni, amit meg nem akarnék, mert úgy mindenki megtalálna aki közös ismerősünk, és azt nem akarnám.
    micsoda önző problémázó ribanc vagyok.

    VálaszTörlés