ha öreg leszek,akkor a Tarcali utca és a Diószegi út sarkán fogok lakni abban a házban, ami úgy néz ki mintha egy Jane Austen regényből lépett volna ki, lesznek kutyáim meg egy nagy macskám. amikor még kevéssé leszek öreg akkor a Bajza utcai óvodába fognak járni a gyerekeim, mert az egy ritka kedves hely, bár most még keserédes emlékeim fűződnek ahhoz az utcához/környékhez,de egyszer úgyis elmúlnak vagy túllépek rajtuk.. most amikor még egyáltalán nem vagyok öreg, azon gondolkodom, miért zöld a lámpa fénye, hogy is van az életem tovább, és hogy annak ellenére, hogy már vagy 3éve tudom,hogy is van az életem tovább mit variálok én itt feleslegesen. vagy miért hasonlítom magam olyan emberekhez akikhez nyilvánvalóan nem vagyok hasonlítható. persze,ha nem ezt csinálnám,és a fejemen nem egy félig göndör félig kócos csomó lenne haj helyett, és nem csak az idős nénik kedvelnének, nem is én lennék.