a tegnapi filozófia vizsga eléggé ótejóég* élmény volt.
Amúgy nem vagyok az az élménybeszámolós fajta, már általánosban is utáltam iyleneket írni,mivel gondolom sokkal érdekesebb leírni a véleményem mint a száraz tényeket.
Valami másfél órát (najó nem, csak úgy 1 óra 10 percet késtem a filozófia vizsgámról** ,de aztán még képes voltam beszélgetni vagy 20percig bvel, akiről szeretném azt hinni,hogy rám várt,vagyis arra hogy visszaadhassa a könyvem,de persze biztos nem, mert filót tanult,gondolom.
miután még 20percig hülyeségekről beszélgettünk(én az anyámról,főleg,nem tudom miért amúgy)végre be akartunk menni, mire szembesültünk azzal,hogy SENKI nincs a teremben. persze aztán kiderült, hogy fenn vannak a szoc tanszéken,de ettől függetlenül rám olyan fokú pánik tört, hogy jöhetek vissza 25-én, meg nem is érek haza 12-ig,hogy küldjek leiratkozós emilt.persze hogy ekkorramár mindenki bennvolt, és írta a vázlatát és nekünk meg várni kell még***. mindegy legalább megtanultam jól az univerzálékat, meg kibeszéltük A.t (az nem én vagyok) akinek megfelelési kényszere van,hangulatingadozásai és emellett még túlérzékeny meg sértődékeny is.
Aztán még voltunk Jnél is ahová tök lelkesen hívtak(!!!) ami tisztára hízelgő volt, és J-ék házába szerelmes vagyok,annyira gyönyörű a lépcsőház, meg a gang, és a kilátás a kerek erkélyről meseszép! Kár,hogy piros a fal.

Ma pedig hihetetlenül produktív voltam, el akartam menni az ikrekhez,de nem mentem mondván tanulok társtörit, ami helyett blogoltam/levelet írtam Elinának/képeslapokat random embereknek/kilyukasztottam egy pulcsim vállát.


*állítólag mostanában brutálisan sokat mondom azt,hogy ótejóég.
**köszi,bkv
***egy órát,háháhá