na jó, most már senki sem mondhatja, hogy nem jutott ki nekem elég a kollégiumi életből, vagy különben miért bűzlik az 5. emeleti szobám a kertben elszívott fűtől?
meg az is milyen idegesítő már, hogy körülöttem mindenki a karjaival kapcsolatos fóbiáiról beszél, és hogy mennyire utálja, na már most, nekem pont a karom volt az egyik olyan testrészem, amivel kapcsolatban nem volt semmilyen fóbiám, sőt egyáltalán nem is foglalkoztam vele, erre tessék, újabban azon kapom magam, hogy a metrón kapaszkodás közben azon gondolkozom, hogy mi van, ha valaki észreveszi, hogy löttyedt a karom?
lányoknak tényleg nem szabadna lányokkal barátkozniuk.
2014. július 31.
2014. július 25.
női dráma és nyafogás 1141. rész
kész szerencse, hogy még a határidő előtt észrevettem, hogy a szakdolgozat határideje szeptember 15 és nem 30. mondjuk 14-én úgyis elmegyek Montenegróba, ami még csak most derült ki, hogy elfogadták a jelentkezésem a nyári egyetemre, ami szuper.
de aztán, aztán fogalmam sincs, hogy van tovább, és a fiúm is igen különös választás elé állított. úgy értem, azt sem tudom mit mondjak, igazán. mármint, hogy csak így közölni velem, hogy ja,egyébként lehet, hogy hazaköltözöm, szóval szerintem ennek nem így kellene lennie. jó, nyilván, mit nyafogok, gyakorlatilag nem is lakom Budapesten, vagy legalábbis nem októberig, és akkor sem egészen biztos, de az ilyen hírt, hogy én tőled függetlenül amúgy Bp-től 400 km-re költözöm, szóval szerintem ez nem járja. főleg azért nem, mert ne Vác mértékű vidékre gondoljuk, vagy mondjuk egy városkára, hanem egészen komolyan vidék, 800 fős falucska, tornácosház, gyümölcsös, amit akartok, busz meg csak naponta kétszer, 10 km-re.
én nem értek ehhez, hogy komoly kapcsolat, nem tudom igazán, hogy hogy megy ez, de ne állítson már senki ilyen választás elé, hogy én most vidékre költözöm, vagy hozzád költözöm. (mert a lakásból ki kell költöznie, miután a tulajdonos fiú eladja, vagy oda költözik a barátnője, vagy nem tudom) és akkor vagy haza költözik, vagy hozzám. és hogy ő fizet albérleti díjat. albérleti díjat! a fiúm! nekem! értem én ezt?
vagy hogy mondjam, engem ez több szempontból is bánt:
1. ha a fiúmmal lakom, akkor ő nem az albérlőm, hanem a barátom, akivel együtt élek, nem? tehát ilyen szempontból ez egy kicsit már szinte bántó is. arról nem is beszélve, hogy engem senki ne kenyerezzen le a pénzével ilyen módon, vagy próbáljon meg meggyőzni, hogy odaköltözhessen hozzám. másrészt meg ez most úgy néz ki, mintha a lakás lenne fontos, nem az, hogy velem lehet lakni
2. ne azért lakjunk már együtt, mert neki nincs hol laknia jelenleg. már azon is félig túl léptem, hogy én mindig is azt képzeltem, hogy csak akkor fogok együtt lakni valakivel, ha házasok leszünk, vagy legalább jegyesek, vagy mit tudom én. szóval ez már szinte nem érdekes, de ez a helyzet, hogy akkor én most vagy haza költözöm, (ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy szakítunk, mert mégis hogy utaznék el állandóan Zalába 5 órát? mármint lehetséges lenne, persze, de ez olyan akkor nyilván szakítunk előbb utóbb tipusú megoldásnak tűnik,) vagy együtt fogunk lakni.
2.1. azt sem tudom, hogy lenne, hogy ilyen fura három műszakos megoldásban dolgozik a fiú, én meg sehogy, és nem csak, hogy én lennék a házicseléd, de ezt nem is tudom, hogy kell csinálni, hogy ő hétkor jön haza, én meg akkor kelek fel?
3. már elnézést, hogy ilyen nyilvánvaló dolgot állítok, de nem tem túl gyors ez egy kicsit? vagy lehet, hogy nem szeretem eléggé, bár én most úgy érzem, hogy eléggé.
amúgy meg eléggé bánt, hogy akkor most lehet, hogy ezért kell szakítani, mert nem akarok együtt lakni?
de aztán, aztán fogalmam sincs, hogy van tovább, és a fiúm is igen különös választás elé állított. úgy értem, azt sem tudom mit mondjak, igazán. mármint, hogy csak így közölni velem, hogy ja,egyébként lehet, hogy hazaköltözöm, szóval szerintem ennek nem így kellene lennie. jó, nyilván, mit nyafogok, gyakorlatilag nem is lakom Budapesten, vagy legalábbis nem októberig, és akkor sem egészen biztos, de az ilyen hírt, hogy én tőled függetlenül amúgy Bp-től 400 km-re költözöm, szóval szerintem ez nem járja. főleg azért nem, mert ne Vác mértékű vidékre gondoljuk, vagy mondjuk egy városkára, hanem egészen komolyan vidék, 800 fős falucska, tornácosház, gyümölcsös, amit akartok, busz meg csak naponta kétszer, 10 km-re.
én nem értek ehhez, hogy komoly kapcsolat, nem tudom igazán, hogy hogy megy ez, de ne állítson már senki ilyen választás elé, hogy én most vidékre költözöm, vagy hozzád költözöm. (mert a lakásból ki kell költöznie, miután a tulajdonos fiú eladja, vagy oda költözik a barátnője, vagy nem tudom) és akkor vagy haza költözik, vagy hozzám. és hogy ő fizet albérleti díjat. albérleti díjat! a fiúm! nekem! értem én ezt?
vagy hogy mondjam, engem ez több szempontból is bánt:
1. ha a fiúmmal lakom, akkor ő nem az albérlőm, hanem a barátom, akivel együtt élek, nem? tehát ilyen szempontból ez egy kicsit már szinte bántó is. arról nem is beszélve, hogy engem senki ne kenyerezzen le a pénzével ilyen módon, vagy próbáljon meg meggyőzni, hogy odaköltözhessen hozzám. másrészt meg ez most úgy néz ki, mintha a lakás lenne fontos, nem az, hogy velem lehet lakni
2. ne azért lakjunk már együtt, mert neki nincs hol laknia jelenleg. már azon is félig túl léptem, hogy én mindig is azt képzeltem, hogy csak akkor fogok együtt lakni valakivel, ha házasok leszünk, vagy legalább jegyesek, vagy mit tudom én. szóval ez már
2.1. azt sem tudom, hogy lenne, hogy ilyen fura három műszakos megoldásban dolgozik a fiú, én meg sehogy, és nem csak, hogy én lennék a házicseléd, de ezt nem is tudom, hogy kell csinálni, hogy ő hétkor jön haza, én meg akkor kelek fel?
3. már elnézést, hogy ilyen nyilvánvaló dolgot állítok, de nem tem túl gyors ez egy kicsit? vagy lehet, hogy nem szeretem eléggé, bár én most úgy érzem, hogy eléggé.
amúgy meg eléggé bánt, hogy akkor most lehet, hogy ezért kell szakítani, mert nem akarok együtt lakni?
2014. július 24.
2014. július 20.
nem hiszem el, hogy eddig senki nem vette észre, hogy mennyire idegesítő ez a kéz és táska tartás? persze, hogy nem csak Taylor Swiftre gondolok, hanem hogy minden lány így viszi a táskáját, és azonnal sikkesnek képzeli magát. a színházi retikül rendben van, de ezek a kétszáz kilós pakolós, nem túl elegáns izék?
2014. július 15.
egy csomó könyv
Szerintem ilyen nincs is. Vagy talán a Giddens Szociológia, vagy a Magyarázatok és elméletek a társadalomtudományban. Mondjuk kétszer többet is olvastam, az összes Harry Pottert, a Bűn és bűnhődést, Anne Frank naplóját.
2. Kedvenc könyv sorozatod?
Harry Potter? Mondjuk ezen, és a második részén meg kell valljam elég jól szórakoztam. Jó, a Tetovált lányból is olvastam az első másfelet, azok is elég jók, és készülök befejezni. Jane Austen, de gondolom, hogy az ő művei nem sorozat?
3. A sorozatból a kedvenc részed?
A HP-ből a harmadik.
4. Boldog leszel ettől a könyvtől:
Büszkeség és balítélet, vagy valami hasonlóan hepi end.
5. Szomorúvá tesz:
az Undertaking vége, mert teljesen váratlan a befejezés, nem olyasmi amire bárki is számítana, jó, nem feltétlen szomorú, habár az egész köynv egy nagy érzelem, de utána el voltam szomorodva, és olyan, hát ennyi lenne az élet? érzésem volt. azért olvassátok el, mert nagyon jó, németül már láttam, hogy megjelent, remélem magyarul is meg fog.
6. Kedvenc klasszikus:
Azt hiszem, most Sylvia Plathtól az Üvegbúra, vagy Doris Lessingtől Az arany jegyzetfüzet, (ez a rendkívül közönséges borító ne tévesszen meg senkit, a fordításról nem tudok nyilatkozni) nem tudom, hogy akkor ezek most klasszikusnak számítanak-e, mert mindkettő 20. századi, de mindenképpen jók. Ja, vagy a Szép új világ.
7. Ami nem tetszett:
Alessandro Bariccotól az Emmaus, egy rendkívül nyomasztó és frusztráló könyv katolikus fiatalokról, Emmaus városában játszódik, a szerző egy pillanatra sem ítélkezik, és mintha a levegőben lógna az egész, mindenféle vélemény vagy értékrend nélkül. A témája egyébként elég jó lenne, ill. meg lehetett volna csinálni kicsit érdekesebbre is talán...?
8. Amit valaha szerettél, de most már nem:
hát szégyenteljesen Coelho-t meg kell említsem
9. Kedvenc író:
klisé vagyok, főleg mert évek óta nem olvastam Kunderát, de Kundera akkor is, mert a hangulat amit megteremt számomra egészen különleges. Paul Auster is tök jó ilyen szempontból. ja, és John Green, ő most nagyon trendi, én a Csillagainkban van a hibát ugyan nem olvastam, és a film sem érdekel igazán, de a a Paper towns, a Looking for Alaska, és az Abundance of Katherines című könyveit igen, metróra való,könnyed olvasmányok ugyan, de annyira érdekes, szeretni való karaktereket teremt, hogy fantasztikus.
Ja, és Khaled Housseini!! Én pont a Papírskárkányokat nem olvastam, de a másik két könyve az fantasztikus.
10. Kedvenc férfi karakter:
ezt nem tudom igazán eldönteni, és most nem is jut eszembe nagyon sok férfi szemszögéből íródott könyv...á, mégis, Donna Tartt A titkos történet című könyvéből a főszereplő fiú, Richard (ha jól emlékszem?), most veszem csak észre, hogy ez létezik magyarul, hosszú és lassú könyv, de nagyon különleges, olvassátok el. Raszkolnyikov is elég jó, perszehogy.
update: Gatsby! hogy nem jutott eddig eszembe? hősszerelmes férfi, kell-e ennél jobb. gazdag.
11. Gyerekkori kedvenc:
Micimackó, hands down.
12. Régóta el akarod olvasni de még nem került sorra:
Betty Friedan Feminine mystique, A könyvtolvajt már elkezdtem, Caitlin Moran könyve,(főleg hogy szombaton láttam az utcán!! és igen, tényleg van fura fehér csík a hajában), Ne bántsátok a feketerigót, Amerikai pszichó (tudom, tudom, ez elég gáz, hogy nem olvastam)
13. A karakter akivel leginkább tudsz azonosulni?
Bováryné, mert a valóság sose olyan jó és izgi, mint a képzelet neki sem.
4. A könyv ami megváltoztatta a gondolkodásodat valamiben:
nem tudom, hogy van-e ilyen, lehet-e ilyen.. a Biblia, bár ez gondolom, hogy egy elég csopögős kijelentés, Alexander Garland: A sziget
ja, és talán Feldmár András Most vagy soha. kedvelem az írásait, ill. párat olvastam az interneten, és rossz napjaimon néha azon gondolkodom, hogy akkor most ez az intelligensített oravecznóra-e, (ezért a kijelentésemért tuti a pokolra jutok...), és úgy éreztem, hogy ennek a könyvnek a koncepciója nekem való, és érdekes a mondanivalója is.
ja, és talán Feldmár András Most vagy soha. kedvelem az írásait, ill. párat olvastam az interneten, és rossz napjaimon néha azon gondolkodom, hogy akkor most ez az intelligensített oravecznóra-e, (ezért a kijelentésemért tuti a pokolra jutok...), és úgy éreztem, hogy ennek a könyvnek a koncepciója nekem való, és érdekes a mondanivalója is.
15. Legmeglepőbb befejezés egy könyvben:
Gylian Flinn Holtodiglan (ez a magyar címe?) továbbá Forgách András 12 nő voltam című novelláskötetében minden egyes novella annyira váratlanul végződik, hogy szerintem fantasztikus. A sündisznó eleganciája című könyvet sehol nem említettem, úgyhogy itt most kénytelen leszek, mert eléggé szeretem. 1984? ezen is egy kicsit megdöbbentem, bár olvastam vagy 5-6 éve.
és ez ugyan nem tagelős mulatság, de ab, remélem kitöltöd! :D meg mindenki más is!
és ez ugyan nem tagelős mulatság, de ab, remélem kitöltöd! :D meg mindenki más is!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)