2016. szeptember 22.

89%-ban biztos vagyok abban,

hogy az univerzum nem akarja különösképpen, hogy én valaha is találjak egy fiút. A maradék 11%-ban azért bízom, hétfőn is leszólított egy fiú amikor ültem egy parkban, és az egyik barátnőmet vártam, de már megint gyökér voltam és elrohantam.

Szóval van ez a fiú, akivel már néhányszor randiztam, persze mindig nagyon ritkásan, mert mindig volt valami, meghalt a nagymamám, aztán született a gyereke, de mindig olyan kedvesen küldözgette az üzeneteit, még akkor is, amikor volt a temetés olyan bölcs dolgokat írogatott nekem, valami fantasztikus. Mindezek ellenére közölte velem, hogy ő nem hiszi, hogy valaha is belőlünk egy pár lesz, de még azért találkoztunk meg beszélgettünk (visszagondolva nem tudom, hogy minek) és ez mindig olyan jó volt, kedves és vicces és egy csomót tud beszélni. Komolyan, nem is gondoltam, hogy milyen jó, ha egy fiú nagyon sokat tud beszélni. Na jó, gondoltam, mert az exfiúm pont nem beszélt olyan sokat, kivéve ha horgászatról meg világháborús filmekről volt szó, és ettől néha úgy éreztem, hogy idegesítő vagyok, mert állandóan mondanom kell valamit.

Aztán pár napja burkoltan kijelentette ez a fiú, hogy én tul.képpen teljesen elcsavartam a fejét, amúgy persze ő is nekem, és igazán nem tudom, hogy mit csináljak. Váratlanul rettenetesen szomorú vagyok, mert nem tudja, hogy elköltözöm, nem gondoltam, hogy bármi ilyen fordulat adódhat, nem gondoltam semmit, azt se igazán, hogy még látjuk egymást, nem tudom, hogy mondhatom meg (de ha ő valami ilyesmit közölne velem whatsappon, én tuti, hogy nagyon szomorú lennék), és most még a válla is el van törve úgyhogy semmi búcsúszex, szóval nem tudom. Bármit csinálok ez nem jó, és egy szörnyű és érzéketlen libának tűnök, aki csak játszadozik mindenkivel, pedig nem. Amikor megismerkedtünk, akkor épp csak beadtam a mesterszakokra a jelentkezésem.

De most tényleg, mindig van valami baj. Csak ilyen apró dolgok, hogy nem vonzódom hozzá, én nem érdeklem, ő nem akar csak szexet, én nem akarok még azt se, mindketten szexet akarunk, de az úgysem jó hosszú távon, olyan kicsi mint egy 12 éves, van barátnője, és nem vagyok elég jó.  Erre akkor itt ez a kedves fiú, még csókolózni is olyan jól tud, és akkor most el kell költöznöm. Jó, nem az Antarktiszra, meg van vonat is, de az nem olyan, mint most, hogy 5 buszmegálló.

2 megjegyzés:

  1. oh :( hat ez tenyleg nem tul jo timing. de van egy ismerosom, aki pont ilyen messzire koltozes elott jott ossze a baratnojevel (nemetek), es cukin kitartottak egymas mellett. szoritok!

    VálaszTörlés
  2. Bármi megtörténhet, elég egy kósza tekintet, egy érzés, egy gondolat. Before Sunrise c. film biztos beugrik.

    VálaszTörlés