Arról akartam írni, hogy mennyire megijeszt az öregedés gondolata, ugyanakkor láttam egy nőt a metrón, aki volt vagy 45 és gyönyörű szőkés őszes copfja volt, olyasmi hullámos göndör mint az enyém, és hogy ez annyira tetszett, hogy egy pillanatig mégsem féltem annyira az öregedéstől,

de aztán ma meg láttam egy fickót a Dm-ben, szerintem alig volt néhány évvel idősebb apámnál, és inkontinencia betéteket vásárolt, de valami elképesztően sokat, nőit és férfit is. Gondolom, hogy nem magának és a feleségének vette, hanem mondjuk a szüleinek, de ettől még annyira ijesztő a gondolat, hogy egyszer az ember mindenhez túl öreg lesz, tényleg mindenhez.
Vagy hogy egyszer eljöhet az idő, amikor majd a jövendőbelimmel egymásnak fogunk inkontinenciabetéteket vásárolni. (Most pedig még az is megijeszt, hogy a jövendőbeli férjem egyszer lehet, hogy kopasz lesz.)

Szörnyű, szörnyű.