2015. január 18.

Hogyan járjunk egyetemre Angliában

Annalight hogyan legyünk egyetemisták posztja klasszikus, és mivel most van jelentkezési szezon, megcsinálom a saját változatomat, Angliával kapcsolatban, remélem hasznára válik valakinek, és nem lesz túl sok tévedésem.



A jelentkezés

Hogyan válasszunk egyetemet?
Times ranglistája, és a Guardiané,* nagyon jó, a szakok tárgyanként vannak csoportosítva, így könnyű megtalálni azt az egyetemet, ahol van olyan szak ahova szeretnénk jelentkezni. További nagyon hasznos oldal a whatuni, itt szakonként lehet véleményeket keresni minden egyetemről. Hogy mi alapján válasszuk az egyetemet, erre nem érdemes túl részletes tanácsot adnom, mindenki döntse el, hogy mik a fontosak számára, mennyi pénze van tandíjra és megélhetésre, és hogy városban vagy vidéken akar élni. Szerintem a legfontosabb, hogy válasszuk a számunkra megfelelő kurzust.
Én úgy döntöttem, hogy Londonba szerettem volna menni, mert ott él az unokatestvérem (habár vidéken sokkal olcsóbb lenne) és egy másik barátnőm is itt lakott akkor. (Ez nem racionális döntés, persze, igazából Edinburghba akartam menni, de az nagyon sokba került) A SOAS-ra nem jelentkeztem, mert habár tetszett, nem akartam egy olyan egyetemre járni, ami szinte teljesen, minden tanszéken az Ázsiai kultúrára fókuszál. Így a Goldsmithsre jelentkeztem, és a UCL-re. 

*mindenki kímélje meg magát attól, hogy eldönti, hogy ő a top 5-be akar bekerülni, és csak azért is oda jelentkezik, attól függetlenül, hogy számára/érdeklődésének megfelelő-e az adott szak

Hogyan jelentkezzünk az egyetemre? 
Az egyetem honlapján keresztül, mesterszakon nem kell a UCAS-t használni. Itt leírják, hogy milyen dokumentumokat kérnek, ezek ugyan azok mint Magyarországon, diploma, és kreditigazolások, ezeket mindenki megkapja angolul a diplomával együtt. Ha nem, és a neptunról nyomtatjátok ki, akkor le kell pecsételtetni (hitelesítés) a TO-s nénivel, vagy egy ügyvéddel. Csatolni kell még két vagy három ajánlólevelet és egy motivációs levelet is. 
Ezután van egy rövid telefonos interjú, ez nem túl nehéz, olvassuk át a motivációs levelünket, és a szakdolgozatunkat mert ezekről kérdeznek majd főleg. Hasznos készülni valamilyen kérdéssel is az interjúztatónak, hogy ne tűnjünk érdektelennek.

Ki írja az ajánlólevelet? 
Szerintem ez nem túl fontos, nekem az angol tanárom írta, és egy régi angol tanárom középiskolából. Ez lehet, hogy nem túl etikus, de soha nem néznek utána a referenciáknak. Igazából bárki lehet, aki nem rokon, vagy barát. A lényeges az, hogy pozitív legyen, és a tanár is segítőkész. Hallottam olyanról, hogy valaki bement egy oktatójához, és mivel ő nem tudott sem angolul, és nem tudta azt sem, hogy milyen egy ajánlólevél, azt mondta, hogy írja meg magának, ő pedig majd aláírja. Ez csak akkor járható út, ha a jelentkező jól tud angolul, és tudja, hogy miylen egy ilyen levél, miről kell szóljon, és mi a fontos. Külfödi továbbtanulással foglalkozó irodáknál szerintem nem érdemes segítséget kérni, nagyon lassúak, és tapasztalataim szerint körülményesek is. 

Hogyan írjunk jó motivációs levelet? 
(Ezt van amikor cover letter, van amikor statement of purpose, a lényeg  nagyjából ugyan az)
Erről nagyon sokat lehetne beszélni, és beszélnek is az interneten erről végeláthatatlanul, ezt midnenképp guglizzuk. Én egy Write it right című könyvet használtam, ebben nagyon jól kitérnek arra, hogyan építsük fel, milyen mondatszerkezetet használjunk, mire fókuszáljunk. Az összes honlapra odabiggyesztik, hogy "demonstrated interest in  the field", talán ez a kulcsa a dolognak. Hogy ne azt mondjuk, hogy engem nagyon érdekelnek a kiscicák, hanem hogy mindenféle tevékenységünkről írjunk, amik azt bizonyítják, hogy nagyon érdekesnek találjuk a kiscicákat. 
Úgy ne üljünk le írni, hogy fogalmunk nincs miről fogunk írni, mert úgy rettenetes foghúzás lesz az egész. Azt se csináljuk, amit én, hogy az utolsó percre hagyjuk,  és egy óra alatt gépeljük le az egészet. (Mondjuk ekkora már tudtam, hogy mit akarok mondani.)

Mikor jelentkezzünk? 
Mihamarabb, ez kulcsfontottságú, mert jelentkezési sorrendben vesznek fel mindenkit, és sok helyen azért utasítják el az embereket, mert már megtelt. 

innen


Milyen "szakmai tapasztalatra" van szükségem ahhoz, hogy felvegyenek? Hogyan bizonyítsam az érdeklődésem? 
Nincs tapasztalatom, mit tegyek?
A tapasztalat nekem nagy pánikforrás volt, bármi lehet, olvasmányélmény, vagy szakdolgozat is. Angliába úgy jelentkezzünk mesterszakra (ill. bárhova külföldre), hogy tudjuk mit csinálunk, egyrészt mert rövid, másrészt mert drága, nincs idő céltalankodásra. 
Angliában sokkal elterjedtebb az önkénteskedés szerintem, és mindenki részt vesz valamilyen tevékenyésgben a tanulmányai mellett, ha még van időnk, gondolkodjunk előre, és tegyük mi is ezt. Egyébként hozzá kell tennem, hogy én 23 voltam amikor elkezdtem, a második legfiatalabb az egész szakon, sokan 25-26 vagy mégtöbb évesek voltak, senki nincs semmiről elkésve. 

Hogyan jelentkezzek diákhitelre? Milyen ösztöndíjak vannak?
Ez egyetemenként és szakonként változik, művészeti ösztöndíjat többen kapnak mint a többi faját, ezekre nagyon korán kell jelentkezni, esetlegesen hamarabb is, mint a szakra, már október-november körül érdemes tájékozódni.
Diákhitel a mesterszakra nincs, kivéve ha brit polgárok vagyunk, vagy több éve életvitelszerűen, nem tanulás céljából ott élünk. Az egyik volt évfolyamtársam úgy csinálta, hogy minden családtagja felvette a diákhitel 2.-t, ami szabadon felhasználható.

Milyen nyelvvizsgára van szükségem? Melyiket érdemes?
Általában a TOEFL, az IELTS vagy a Cambridge az elfogadott, kicsit magasabbak a pontok, mint az alapszakhoz. A legtöbb egyetemnél van kitétel, hogy milyen régi lehet a vizsga, erre figyeljünk!


Diákélet, és hasonlók 

Hol lakjunk?Mikor költözzünk? 
Szerintem magánszálláson, ez sokkal olcsóbb, mint a kollégium. Arra figyeljünk, hogy csak az egyetem kollégiumaiból lehet kiköltözni év közben, azokból viszont nem, amik "intercollegiate" rendszerben vannak, tehát a University of London által fenntartottak, és több egyetem diákjai élnek ott. Magyar főbérlőtől (aki az angol tulajdonostól bérli), másodkézből igyekezzünk nem szobát bérelni, ezekről sokszor vannak rémhírek, és egyáltalán, kockázatos. Lakáskeresésre szánjunk több hetet, potenciálisan utazzunk oda nyáron, és keressünk akkor, júliusban és auguasztusban sokkal jobbak a lehetőségek. (Ezek evidenciák, részletesebben érdemes a facebook csoportokban, főleg a diákcsoportokban tájékozódni.) 


Nyelvi nehézségeim vannak, mit tegyek?
Konzultáljunk az előadóval, vagy a szakfelelőssel, általában vannak nyelvi kurzusok. Nekem egyébként az a benyomásom, hogy szinte senkivel nem fordul elő ilyesmi akiket ismerek.

Hány kötelező tárgy van? Hogyan épül fel a szak? 
Egy félévben csak két kötelező tárgy van, de senki ne gondolja azt, hogy emiatt unatkozni fog. (Ez minden szakon így van, nem csak az antropológián). Egy tárgy egy egy órás előadásból, és egy másfél órás szemináriumból áll, és általában még van egy "reading group" is, ahol további kapcsolódó olvasmányokról beszélünk. Egy tárgy 30 kredit, egy félévben 60-at kell teljesíteni, viszont a választhatóknál úgy van, hogy vannak 15 kreditesek, amik vagy két hetente, vagy csak a félév felében vannak, így fel lehet többet is venni. 
Minden héten van tanszéki szeminárium is, ez két órás, az első órában egy másik egyetemről jövő előadó beszél a munkájáról, a másodikban pedig egy itteni, vagy egy PHD hallgató.  Egyébként az összes meghírdetett órára be lehet járni, az egyik választható lehet egy másik karról, vagy másik egyetemről, de ehhez engedélyt kell kérni, vagy az oktatónál jelentkezni. 
A University of London (részei a King's College, UCL, Birkbeck, LBS, Royal Holloway, SOAS, Queen Mary, LSE és a Goldsmiths) egy nagyon jó dolog olyan szempontból, hogy az összes egyetem óráira és tanszéki előadásaira el lehet menni, és ezek sokszor nagyon érdekesek, ugyanakkor sokszor ütköznek, ill. nagyon messze vannak, ami nehezíti, de ha hetente néhányszor sikerül élni a lehetőséggel, akkor az már nagyon jó. A SOAS-on és a UCL-en voltam többször is ilyen előadásokon, ezen kívül csak a LSE-n van antropológia. 




Antropológia

Lehet a mesterszak mellett diák munkát vállalni?
Erre nem tudok objektív választ adni, csak a véleményemet, de elvileg lehet, gyakorlatilag nem tudom, hogy érdemes-e, ill. szinte mindig csak azok szoktak, akik "part time" járnak. Ez a mesterszak kb. heti 4 napos elfoglaltság legalább, ha az olvasással töltött időt is beleszámolom, akkor még több, és mivel hogy már van egy diplománk, szerintem nem kifizetődő valami olyasmivel tölteni az időt, ami nem a karrierépítésünket szolgálja. (Egyébként tudom, hogy ezzel a kijelentéssel nem vagyok teljes mértékben realisztikus, meg az élet nem így megy, hogy ez a munka nem építi a karrierem, nem vállalom el). 
Dolgok, amiket vegyünk figyelembe: én csak az antropológiaával kapcsolatos karrierekről tudok érdemben, és annyit biztosan mondhatok, hogy Londonban ez az egész, hogy antorpológia, meg civil szféra, alapítványok, non-profit szervezet, charity sector akármicsoda sokkal nagyobb biznisz, mint Magyarországon. Millió szervezet van, akik mindenféle dolgokra specializálódnak, sokkal több lehetőség mint Budapesten (képzeljünk el sokkal többet, mint Bp-en, és kétszerezzük meg), szerintem az ilyen lehetőségeket kár lenne elmulasztani. A legjobb, legismertebb és leggyakrabban frissülő oldalak állások meg gyakorlatok felfedezésére a Guardian charity sector jobs (most látom, hogy itt képzéseket is lehet keresni), a Charity job és az Idealist (az utóbbi kettőn van nagyon sok önkéntes pozíció is, mind Európában, mind Afrikában és Ázsiában). 

Milyenek a vizsgák?
Nekünk csak 7000 szavas esszéket kellett beadni, és a szakdolgozatot, szóbeli vizsgák nem voltak. 
Az esszéket online kell feltölteni, és a tanárook egy százas skálán pontozzák, és írnak hozzá megjegyzéseket. 70 felett vannak az ötösnek megfelelő pontszámok, de nyolcvannál többet állítólag szinte soha senki nem kap.

Milyen a módszertani kurzus? Antropológus leszek-e a mesterszak után?
Nem, és igen. Antropológia mesterszakkal kaphatunk állást, mint alkalmazott antropológus (mindenféle szervezeteknél, cégeknél), de ahhoz, hogy valaki egyetemi oktató/kutató legyen, doktorálni kell.
A módszertani kurzusra azért akarok kitérni egy pillanatra, mert mindig ez a legnehezebb, és egyben a legfontosabb is, ha az ember tényleg antropológus akar lenni. Annyit mondhatok, ettől az egy kurzustól még senki nem lett profi. Kb 10 fős csoportokra vannak osztva az emberek, amik az előadások után vannak megtartva, és minden csoport saját maga kitalál egy projektet, és elvégzi a terepmunkát. A miénk szerencsére nagyon izgalmas volt, és most egy csoportos publikációt írunk róla, viszont mindezek mellett ragadjatok meg minden alkalmat, hogy a módszertanról halljatok és olvassatok, vegyetek részt az összes terepgyakorlaton és szemináriumon, menjetek el az NVivo workshopra, mert ezek nagyon hasznos dolgok, és borzasztóan megkönnyítik az ember életét.


További félig egyértelmű tanácsok: 
Jó, nem annyira, inkább  csak praktikus dolgok, amiket kövessünk, hogy könnyen jó jegyet kapjunk, és nekem nem mind jutott eszembe azonnal.
  • Vásároljunk egy nyomtatót az év elején. Ez kb 60 fontért beszerezhető az amazonról, ebayről vagy gumtreeről, ennyi pénzt kb 2 hónap alatt elkölthető nyomtatásra.
  • Könyveket csak az Abebooks-ról vegyünk, itt fityingekért lehet bármit beszerezni
  • Olvassuk el az olvasmányokat, minden órára legalább egyet, ez nagyon megkönnyíti az esszéírást.
  • Mindig konzultáljunk a tanárral az esszé témánkat illetően, és mindig legyünk nagyon lényegretörőek. 
  • Talán borzasztóan evidens, de nagyon fontos, hogy tudjunk rendesen betűzni angolul, vagy ha nem, akkor tudjuk leírni az összes szerző nevét. 
  • A szótárgép idejétmúlt, idétlen, de rendkívül hasznos lehet
  • Szótárat teljesen felesleges vinni, aminek viszont mindenképp hasznát vesszük majd: könyv az esszéírásról, online szinonímaszótár, Student phrasebook, ezutóbbit legjobb ha fejből megtanuljuk, főleg ha PhD babérokra törünk, bármilyen tárgyból. Esküszöm, ez a legjobb könyv C1-C2-es szinten szókincset illetően, egyetemi környezetben.
  • Gondosan tanulmányozzuk át a könyvecskét, amit az év elején adnak, ezekben megtalálhatók a határidők, információ a választható tárgyakról, esszékről, és ami a legfontosabb, a szakdolgozatról. 


Nos, több dolog nem jut eszembe, remélem így is hasznos lesz, legalább egy kicsit. Tudom, hogy néhány fiatalabb olvasóm biztos hogy van, ti jelentkezzetek Angliába, vagy bárhova külföldre tanulni! Okosodjatok, és senki ne felejtse el, hogy bárhova is költözik, nem ragadt ott örökre, rendben van elrontani dolgokat és odaégetni a húslevest, az új országot pedig nem kell (azonnal) szeretni, nem a szép városért megyünk oda, hanem a tapasztalatokért, új barátokért, és hogy végülis tanuljunk valamit.


2 megjegyzés:

  1. ez még úgy is érdekes és hasznos, hogy semmi közöm az antropológiához és mesterszakot sem kezdek mostanság :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. akkor jó, de örülök :)

      Törlés